A könyvtár nyitvatartása:
Hétfő: 7.30 – 14.15
Kedd: 7.30 – 14.15
Szerda: 7.30 – 14.15
Csütörtök: 7.30 – 14.15
Péntek: 7.30 – 14.00
A Z. Szabó László Könyvtár használata valamennyi diákunk, tanárunk és dolgozónk számára ingyenes.
Online katalógusunk, ahol a teljes állományunk megtalálható elérhető ITT.
A saját kölcsönzéseket is meg lehet tekinteni a katalógusban, bejelentkezés után. Felhasználónév a teljes, hivatalos név, jelszó az oktatási azonosító. Ha probléma adódik, kérem elektronikusan jelezzétek, elérhetőség lentebb!
Egy diák egyszerre 5 könyvet kölcsönözhet ki, a kölcsönzés időtartama 1 hónap, hosszabbítás egy alkalommal lehetséges.
Könyvtáros: Nagy Éva
Aktuális kérdésekkel, kérésekkel személyesen a nyitvatartási időben, azon kívül elektronikusan (neva.konyvtar[kukac]gmail.com) vagyunk elérhetők. A könyvtár közösségi oldalán, valamint blogján illetve az iskolában kihelyezett hirdetményekben értesülhettek a különböző versenyekről, könyvtári eseményekről illetve rendezvényekről!
Elérhetőség:
email: neva.konyvtar[kukac]gmail.com
blog: https://zszabokonyvtar.blogspot.com/
Facebook: https://www.facebook.com/kazinczykonyvtar/
A könyvtár névadójáról Nagy Mária (volt kazinczys diák), a Győri Szalonban így ír:
Z. Szabó László, a legendás tanár, irodalomtörténész Somorján született 1927. március 10-én. Elemi iskoláit szülőhelyén és a dunaszerdahelyi állami gimnáziumban végezte – a 27 kilométeres távolságot napi bejárással oldotta meg 1944-ig, amíg be nem zárták az intézményt. Végül 1947-ben érettségizett Komáromban, az állami gimnáziumban.
A Dunát átúszva szökött át Magyarországra, és nem sokkal később a csehszlovák kitelepítések áldozataiként egész családja Magyarországra került. 1947-től a budapesti bölcsészkar hallgatója volt, 1951-ben magyar-történelem szakos történelmi diplomát szerzett a budapesti tudományegyetemen. 1958-ig a tatai Eötvös József Gimnáziumban tanított, ahol a mai napig kegyelettel ápolják emlékét, majd Győrben, a megyei könyvtárban dolgozott.
1959-től nyugdíjazásáig a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban tanított. Volt szaktanácsadó, megyei szakfelügyelő. Már 1959-ben, az ő kezdeményezésére megszervezték az első Kazinczy-Napot, amelynek célja a helyes magyar beszéd, az anyanyelv ápolása volt. 1966-ban Péchy Blankával elindította a Szép Magyar Beszéd országos versenyt és mozgalmat – Z. Szabó László kezdeményezésére a megmérettetésnek a mai napig a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium ad otthont. Ezekre az alkalmakra minden évben kiadványt jelentetett meg. Az első Beszélni nehéz! kör szintén az ő biztatására indult el, és aztán országos mozgalommá vált. 1982-től szervezte diákok és tanárok számára az anyanyelvi táborokat.
Számos könyvet, tanulmányt írt megyénk jelentős irodalmi személyiségeiről: Kazinczy Ferencről, akinek lelkes kutatója volt, valamint Kisfaludy Károlyról, Kormos Istvánról, Radnóti Miklósról. Mai napig ható fő műve, A győri irodalom kistükre 1971-ben jelent meg. Ő volt a 700 éves Győr jubileumi éveinek egyik főszervezője, összefogója, amelynek egyik legnagyobb hozadéka a Győr. Várostörténeti tanulmányok című kötet megjelenése volt. Saját korának irodalmi, művészeti életét belülről ismerte, szerteágazó kapcsolatokat tartott fent kora neves egyéniségeivel. A fiatal, kezdő művészeket különös gonddal figyelte, segítette. Számos író-olvasó találkozót, városnéző sétát szervezett. 1971-ben az ő kezdeményezésére indult a Radnóti Miklós Emlékbizottság, amely aztán elindította a Radnóti biennálét.
Már tatai tanárként irodalmi színpadot vezetett, és ez a tevékenysége Győrött is folytatódott a Kazinczy Gimnáziumban és a legendás Győr városi irodalmi színpadon Perédy Lászlóval együtt. Sok ősbemutató, irodalmi műsor, ünnepi megemlékezés fémjelzi tevékenységét. 1962-től dolgozott a győri rádiónál, hetente jelentkezett a Vasárnapi magazin című rovattal. 1974-ben elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakát, 1984-től a győri Kisfaludy Színház dramaturgja volt, szerkesztette a Színházi Magazint. A Győri Balett munkásságát kezdettől fogva írásaival is támogatta, és a Győri Balett Kísérleti Tánc és Vizuális Szakközépiskolának az indulásától, 1987-től meghatározó tanára volt egészen haláláig.
Varázslatos személyisége miatt a mai napig dicsőség, ha Z. Szabó tanár úr tanított valakit. A megismerés örömét adta át napról napra. Szokatlan volt, de magázta tanítványait, és az érettségi után az első „kezét csókolommal” indított útra mindenkit. Ő volt a Tanár Úr, az a nagy tanáregyéniség, akinek felbecsülhetetlen, gazdag műveltsége ötvöződött a pedagógus mesterséggel. Számos kitüntetésben részesült: Kazinczy-díj, Radnóti-díj, Kiváló tanár, Apáczai Csere János-díj. 1993-ban posztumusz Győr város díszpolgárává választották.
Ars poeticája mindent elárul róla: „Egész életem az iskolában telt. A diákok napi közelsége jelentette számomra a létezés értelmét. Két- három év kivételével mindig magyart tanítottam nagy kedvvel, és úgy hiszem, nem mindig eredménytelenül. Lehet, hogy ez egy kissé öntelten hangzik; ám ha nem igaz, akkor nem volt értelme az életemnek.”
Z. Szabó László 1992. június 26-án hunyt el Budapesten. Sírja a nádorvárosi köztemetőben található. A Kazinczy Ferenc Gimnázium könyvtára is az ő nevét viseli, 2005-ben pedig Sz. Egyed Emma által készített emléktáblát helyeztek el az iskolai könyvtár előtt.
Forrás: www.gyoriszalon.hu